A Vámbéry Ármin-díj a Vámbéry Polgári társulás díja, mely évente egy olyan személynek ítélhető oda, aki a Vámbéry-, illetve a keletkutatás terén nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredményeket ért el.
A díj Lipcsey György szobrászművész kirárólag erre a célre elkészült szobrából és díszoklevélből áll. A díjazott személye kizárólag a Vámbéry díjasok tehetnek javaslatot.
A díj átadása a díjazott személy munkásságának értékelése kíséretében történik az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Vámbéry Konferencia keretén belül.

Vámbéry-díjasaink:

• Kovács Attila (2020)
  Iszlamológus, vallástörténész. Tanulmányait a brünni Masaryk Egyetem vallástudomány ill. történelem szakán (1998) végezte. Arabot az ammáni Jordán Egyetemen tanult. 2001 óta a pozsonyi Comenius Egyetem Összehasonlító Vallástudomány Tanszékén tevékenykedik. Elsősorban a kortárs iszlám problémáival, iszlám politikaelmélettel, a Közel-Kelet legújabb kori és kortárs történetével és történéseivel, valamint a vizuális reprezentáció és az iszlám, ill. iszlamizmus kapcsolataival foglalkozik. 2009-ben adta ki a témával foglalkozó monográfiáját: Allah harcosai: a iszlamista radikalizmus vizuális kultúrája (Alláhovi bojovníci: vizuálna kultúra islámskeho radikalizmu) címmel.
  
• Madaras László (2019)
  Régész. A József Attila Tudományegyetem történelem-régészet szakán végzett. 1984-ben egyetemi doktorátust, 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Ugyanezen évtől az MTA Köztestületének lett a tagja.1977−től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok régész-muzeológusa, 1982-1991 között igazgatóhelyettese. 1991-1998 között régészeti osztályvezető, 1998–tól régész-muzeológus. A szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa, illetve a Vámbéri Polgári Társulás tagja.
  Minisztériumi Nívó-díj 1992.
  Vámbéry-díj elismerés, a Vámbéry Polgári Társulás díja, 2019.10.25.
  Laki Kálmán-díj, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának kutatói díja, 2020.01.22.
  
• Kiss László (2017)
  Orvos, író, orvostörténész. Orvosi diplomáját 1975-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerezte. Praxisát az ipolysági kórház belgyógyászatán kezdte. 1991 és 1995 között a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet Általános Orvosi Tanszékén volt asszisztens, 2006-tól meghívott előadó a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskolán. 1998-ban a Szlovák Tudományos Akadémián szerzett történettudományokból kandidátusi fokozatot. 2011-ben habilitált a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
  Tudományos munkásságának főbb területei a Felvidék orvostörténete (különösen a 18. és 19. század), magyar–szlovák és magyar–cseh orvostörténeti kapcsolatok, patográfia.
  
• Barbara Kellner Heinkele (2017)
  Turkológus és iszlámkutató. 1990 és 2007 között a Berlini Szabad Egyetem professzora volt, előtte pedig a Frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetemen tanított. Kutatási területei közé tartozik a török sztyeppei népek kulturális története, különösen a krími tatárok és az Oszmán Birodalom története, valamint a türkmének története.
  
• Jacob M. Landau (2014)
  Arabista, turkológus. Tanulmányait a jeruszálemi Héber Egyetem arab szakán (1946) valamint a Londoni Egyetemen (SOAS) iszlám társadalmak és kultúrák szakán (1953) végezte. 1958-1993 között a Héber Egyetem Politikatudományi Intézetében tevékenykedett, de számos más nívós egyetemen is volt vendégoktató. Ami a szakmai profilját illeti a modern kori közel-keleti török, ill. arab és kozép-ázsiai poszt-szovjet történelemmel és politikával foglalkozott és számos kulcsfontosságú tanulmány is kötődik a nevéhez, pl. Radical Politics in Modern Turkey (Í1978), Pan-Turkism in Turkey: A Study of Irredentism (1981), The Politics of Pan-Islam: Ideology and Organization (1990), The Arab Minority in Israel, 1967–1991: Political Aspects (1993), Language Politics in Contemporary Central Asia (2012).
  
• Apor Éva (2013)
  A nyelvtudomány kandidátusa. Szakterület Iranisztika Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Kutatási téma Irán kultúrtörténete, Iráni népek, Qajar Irán. Az MTA köztestületének tagja
  
• Tasnádi Edit (2012)
  Magyar turkológus, műfordító, egyetemi oktató. 1967-ben végzett magyar-török szakon, majd a Magyar Rádióban dolgozott 2005-ig. Újságírói munkája mellett magas rangú állami személyeknek végzett tolmácsolást, és közben műfordítással is foglalkozott. Tanított öt évet az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékén, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megbízott előadóként. Tagja és alelnöke a Magyar–Török Baráti Társaságnak. Számos török írót fordított magyarra, legismertebbek Orhan Pamuk-fordításai. Magyar költőket, írókat is fordított török nyelvre, többek között Mikes Kelement, Balassi Bálintot és József Attilát.
  
• Xénia Celnerová (2011)
  Turkológus, műfordító. Tanulmányait a prágai Károly Egyetemen török szakán végezte (1975). 1970-1980, ill. 1990-2000 között a Szlovák Tudományos Akadémia Orientalisztikai Intézetének valamint 1982-1990 között ugyanezen intézmény Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. és Fő kutatási témái a kortárs török irodalom és folklór, szúfizmus ill. a különböző kultúrkörök közötti kapcsolatok. Több modern török író műveit fordított szlovák nyelvre, ill. számos tanulmányt kiadott az adott témakörben.
  
• Kakuk Zsuzsa (2010)
  A nyelvtudomány doktora, akinek egyetemi tanulmányai a Debreceni Tudományegyetemen zajlottak 1944 és 1949 között. 1948-ban magyar nyelvtörténeti témában doktorált, majd 1949-ben magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Turkológiai pályafutása 1951-ben kezdődött, amikor az ELTE Németh Gyula által vezetett Török Filológiai Tanszékére került. Ettől kezdve nyugdíjba vonulásáig(1995) itt dolgozott, a következő beosztásokban: 1951-54 aspiráns, 1955-57 tudományos munkatárs, 1958-64 egy. adjunktus, 1965-70 egyetemi docens, 1971-76 tanszékvezető egyetemi docens, 1977-89 tanszékvezető egyetemi tanár, 1990-95 egyetemi tanár. A kandidátusifokozatot 1955-ben, a nagydoktori fokozatot 1970-ben szerezte meg. Oktatási munkássága főbb területei: Bevezetés a turkológiába; Mai török népek és nyelvek; Régi török népek és nyelvek; Török nyelvemlékek;Török nyelvtörténet; Öszmán-török nyelvtörténet; Török nyelvjárások; A török és magyar nyelv kapcsolatai; A magyar nyelv török jövevényszavai; A magyar turkológia története.
  
• Dobrovits Mihály (2009)
  Több tucat Vámbéry-tanulmány és Vámbéry-kötet szerzője, szerkesztője és összeállítója. A Vámbéry Tudományos Kollégium köteteinek állandó szerkesztője. A Vámbéry-kutatásban élen jár a keletkutatók között.
  Török és orosz felsőfokú, valamint angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ismeri továbbá többek között a latin, német, francia, lengyel, bolgár, arab és mongol nyelveket.
  Az I. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát 2002 októberében rendezték meg. Dobrovits Mihály azóta fáradhatatlanul szervezi a konferencia programját, amelyen számos külföldi és hazai turkológus, orientalista  ismertette már kutatási anyagait.
  
• Vásáry István (2008)
  Magyar orientalista, történész, turkológus, egyetemi tanár, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a török filológia és történelem, ezen belül Kelet-Európa török népi elemeinek nyelvi és történeti problémái, valamint az Arany Horda története. Tudományos munkássága mellett diplomáciai tevékenységet is folytatott: 1990 és 1991 között isztambuli főkonzul, majd 1995-ig ankarai, valamint 1999 és 2003 között teheráni nagykövet.
  
• Hazai György (2007)
  Magyar turkológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A török népek és a török nyelv nemzetközi hírű kutatója. 2002 és 2003 között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektora.