Egyetemi tanulmányaimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK történelem-földrajz szakán végeztem. Négy szemesztert latin szakon hallgattam. Szakdolgozatomat Sarkady János egytemi docenshez írtam a korai görögség történetének témájából. Ugyanakkor komoly szakmai kapcsolatom alakult ki Kádár Zoltán régész – művészettörténész, bizantinológussal. Tőle kaptam az első inspirációkat, amelyek felkeltették érdeklődésemet a népvándorláskor, Bizánc és a Kelet, pontosabban Belső-Ázsia kapcsolatai iránt.
1972-ben középiskolai tanári oklevelet,
1980-ban, művészettörténetből bölcsészdoktori címet szereztem. Értekezésemet a „Székesfehérvári szerb templom freskói” címmel nyújtottam be, amelyben már behatóan foglalkoztam a szerbek magyarországi megtelepedésének kérdésével.
2000-ben a történelemtudomány kandidátusa lettem. Benyújtott értekezésem címe. „A magyarországi görög szertartásúak története 1000-től 1791-ig”. Amelyet a baróti Tortoma kiadónál 2015-ben megjelentettem.
1972-től 1995-ig a budapesti Iparművészeti Múzeumban dolgoztam, a Nyilvántartási Osztályon, előbb beosztott muzeológusként, majd 1984-től osztályvezetőként. Ott szorosabb szakmaia kapcsolatot ápoltam a Keletázsiai Művészeti Múzeum munkatársiaval, különösképpen Ferenczi Lászlóval.
1994 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézetének munkatársa voltam, előbb óraadóként, majd főállásban. Középkori egyetemes történet és Bizánc története c. tantárgyakat adtam le. Az előadások mellett szemináriumokat tartottam.
1997-től dolgoztam a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága intézményeiben, előbb a ceglédi Kossuth Múzeumban, majd 2002 októberétől Szentendrén. Ott a megyei múzeumigazgató-helyettesi feladatokat láttam el 2011-ben történt nyugdíjba vonulásomig.
Önálló kiadványaim:
Császárimádó Róma-képromboló Bizánc (Magvető Kiadónál 1979)
A magyarországi görög szertartásúak története 1000-től 1791-ig (Tortoma Kiadó 2015)
Idegen nyelven megjelent dolgozataim:
Les peuples des steppes chez les éácrivains tactiques byzantins. In: Acta Classica Univ. Scient. Debreciniensis. Tomus XLIII. 2006, 159 – 191.
Die Beschreibung von „Scythia” und die ungarischen Chroniken. In: Acta Classica Univ. Scient Debreciniensis. Tomus LIII. 2017, 63 – 76.
Magyar nyelven megjelent dolgozataim (válogatás):
- Bizánc és a magyarság
A magyarság X. századi mondája és bizánci forrása. In: Acta Musei de János Arany
nominatae. T. VII. Nagykórös, 1992, 159 – 181.
A magyar-bizánci államhatár kialakulásának (1004) kérdéséhez. In: Studia Nova. T. II. 1994, 73 – 83.
Bizánc és a sztyeppei népek. In: Az Alföld vonzásában. Nagykőrös 2007, 637 – 648.
II.Béla magyar király leánya, Margit (Mária) Bizánc trónján. In: Adalékok a Székelyföld történetéhez. Tanulmányok Egyed Ákos 90. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Benkő Levente és Demeter László. Sepsiszentgyörgy – Barót, 2019, 165 – 174.
- A magyar honfoglalás
A IX. század időrendjéhez. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle. 1996/2. sz. 179 – 187.
Krónikáink Vazul hagyománya. In: Avaraok és magyarok Somogyban. A Károli Gáspár
Református Egyetem BTK Történettudományi Intézete Magyar Őströténeti Munkaközösségének marcali tanácskozása 1997. május 14 – 17. Szerk.: Karancsz Gábor. 1997, 87 – 100.
A honfoglalás időrendjének kérdéséhez. In: Turán (Új folyam) II/3. 1999, 5 – 16.
Symeón magister (A magyar honfoglalás kútfői I.) In: Xenia. Tanulmányok a nyolcvanéves Tegyey Imre tiszteletére. Debrecen, 2010, 293 – 306.
A „Scythia-leírás” és a magyar krónikák. In: Kelet Kapuja II/4. 2018, 66 – 85.
A „tarsosi levél”. In: Kelelt Kapuja III/3. 2019, 4 – 23.
A magyar történettudomány kezdetei és a krónikás hagyomány Benkő József előtt. In: Hunok és székelyek. Tanulmányok Benkő József halálának 200. évfordulójára. Szerk Benkő Mihály. Tortoma Kiadó. Barót, 2014, 11 – 75.
- Besenyő kérdés
Adalékok Rábapatona XI – XIII. századi történetéhez. In: Arrabona. A Győri Múzeum
Évkönyve. XIV. 1979, 255 – 264.
A magyar – besenyő konfliktus és bizánci toposza. In: Magyar Őstörténeti Konferencia. Szerk. Erdélyi István. Bp.,1997, 133 – 145.
- A Kárpát-medence a honfoglalás előtt
Egyháztörténeti és diplomáciai adalékok Pannónia frank hódoltatásához. In: Népi
vallásosság a Kárpát-medencében 5. Konferencia Pápán, 1999. június 22 – 24. Szerk. S. Laczkovits Emőke – Mészáros Veronika. T. II. Veszprém, 2001. 7 – 21.
Regnum imperiale. In: A magyar őstörténeti Munkaközösség Egyesület jubileumi
konferenciája. Őstörténeti Füzetek. Szerk. Erdélyi István. 2006, 111 – 124.
„Pascua romanorum”. Adalékok a honfoglalás eltti Pannónia településföldrajzához. In: Tisicum. A Jász-Nagykún-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. T. XVII. 2008, 133 – 137.
„Regnum imperiale”. Megjegyzések az Intelmek királyeszmélyéhez. (Egy régebbi történészvita margójára). In: Hereditas litteraria totius graeco-latinitatis. Red. Ladislaus Havas. Debreceni Egyetemi Kiadó. 2013, 66 – 93.
- Helytörténeti kutatások Pest megyében
A mezővárosi fejlődés egy példája: Ráckeve a XV – XVI. században. (Sajátosságok Ráckeve
mezővárosi fejlődésében) In: Acta Musei de János Arany nominatae T. IV. (1986) 343 – 372.
Budakeszi története 1000-től 1766-ig. (Kézirat) 2011. Megjelent ineternetes kiadásban.
Villa sancti Andrea: a középkori múlt. In: Kép, önkép, múltkép. fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmáynkötet. Szerk.: Erdősi Péter és Majorossy Judit. Szentendre, 2014, 214 – 218. (Társszerzőm: Erdősi Péter)
Falu a hódoltság peremén. Szentendre a török korban. In: Kép, önkép, múltkép. fejezetek Szentendre történetéből. Tanulmáynkötet. Szerk.: Erdősi Péter és Majorossy Judit. Szentendre, 2014, 175 – 198. (Társszerzőm: Erdősi Péter)
Múzeumi kiadványokban, szakfolyóiratokban rendszeresen publikáltam.
Kutatási területem első sorban a magyar-bizánci kapcsolatok története, amely magában foglalja a magyar honfoglalást megelőző korokban a bizánci birodalom és a belső-ázsiai lovas-nomád népek kapcsolatának történetét is. Behatóan foglalkozom a magyar államalapítás kérdésével, a korai Árpád-kor történetével különös tekintettel a mai Pest megyére.
Budakeszi, 2022. november 20.
Dr. Darkó Jenő sk.
a történelemtudomány kandidátusa
a Vámbéry Polgári Társulás Tudományos Kollégiumának titkára