
Vámbéry inspirációk
A Tarih-i Ungurus* (Magyarország története), a magyar történelem e ’rejtélyes’ török eredetû forrása a 19. század hatvanas éveiben jeles turkológusok írásaival vált ismertté.
E könyv a török nyelvû krónika fordítását prezentálja, egyben összegezi a szöveg kritikai és tartalmi elemzésének eredményeit és problémáit. A mû szövegének kritikai kiadása először egy nemzetközi turkológiai turkológiai folyóiratban jelent meg több részteltben, majd önálló könyv formájában is napvilágot látott.

Borúra derű
Éppen két esztendeje, hogy a Lilium Aurum kiadó jóvoltából Varázslatos mesék napkeletről cím alatt napvilágot látott egy híres közelkeleti mesegyűjtemény egy részének magyar fordítása. Azok között, akik ezt a kötetet – az előző folytatását – tartják kézben bizonyosan van olyan is, akinek még ismeretlen ez az előzmény, azaz számukra ez az ‘első kötet.’ A szép sikert aratott könyv előszavában felvázoltam e híres mesegyűjtemény eddigi történetét. Így az olvasó megértését kell kérnem, hogy itt bizonyos ismétlésekre kényszerülök.
A fordítás alapjául szolgáló művet egy jeles francia keletkutató, A. Galand fedezte fel törökországi tanulmányútja során, a konstantinápolyi könyvbazár egy üzletében 1773-ban. Jóllehet ő kitűnő ismerője volt a közelkeleti mesekultúrának, hiszen Európa neki köszönhette az Ezeregyéjszaka meséinek francia fordítását és értő magyarázatát, e mesegyűjtemény fordítására nem vállalkozott. E feladat elvégzése Pétis de la Croix érdeme lett.
Hazai György

Varázslatos mesék Napkeletről
Közel- és Közép-Kelet, az emberiség egyik kulturális bölcsője, mesegyűjteményekkel is gazdagította a világirodalmat. Ezek pedig híven tükrözik az egymás mellett élő vagy egymást követő kultúrák kölcsönhatását, azok összeölelkezését. Európa egy francia Kelet-kutatónak, Antoine Gallandnak köszönheti az ezzel a mesevilággal való találkozást. Ő volt az, aki az Ezeregyéjszaka néven ismertté vált arab mesegyűjteményt a 18. század elején franciára fordította. Ez pedig diadalutat nyitott meg a mű számára Európában, ahol ezt hamarosan követték a további fordítások.