Vámbéry Ármin
Dervisruhában Közép-Ázsián át

A nemzetközi hírnevet szerzett, csallóközi születésű orientalista, Vámbéry Ármin munkásságának első darabja, híres útikönyve kerül – több évtized után – az olvasó kezébe. Az ízes magyarsággal megírt könyv mindenki számára kellemes kikapcsolódást kínál, de nagyban segítheti az ázsiai kultúra megértését is. Ezzel a kötettel indul a hatkötetes Vámbéry Könyvek sorozat.

Vámos Magda
Resid efendi

Vámos Magda Resid efendijének lapjain a 19-20. század híres tudósa, pasák, szultánok, miniszterek és királyok bennfentes barátja, a dunaszerdahelyi születésű Vámbéry Ármin kalandos és elképesztő, szeretetre méltó és felemelő életével tárulkozik ki az olvasó előtt.

Vámbéry Ármin
Küzdelmeim

A nagy sikerű Vámbéry Könyvek sorozat harmadik kötetében Ázsia magyar „sánta dervise”, regényes életű utazója, a magyar múlt nagy alakjai közé emelkedett „vándortudós” megható őszinteséggel, nyíltsággal meséli el életét, koldus szegénységű gyermekkorától az oly barátságokig, melyek szultánokkal és királyokkal köttettek; kalandos utazásokon át csöndes és meghitt pillanatokig.

Kis József
Vámbéry nyomában

A Vámbéry Könyvek sorozatunk negyedik darabja a neves vándortudós, Vámbéry Ármin bemutató legértékesebb-legérdekesebb alkotások sorát gyarapítja.
Kis József könyvének  alcíme – Egy filmrendező naplójából- sokat­ mondó  és nagyon is árulkodó: kiviláglik belőle, hogy egy magyar filmrendező feljegyzéseivel, reflexióival, vívódásai­val találkozhatunk a könyv lapjain; egy filmes alkotó „forga­tókönyvével”, akit magával ragadott „a tudományért  min­denre kész, nagy tehetségű  ember”, Vámbéry alakja, hiszen az ő „közép-ázsiai útja a megismerés szenvedélyének, az emberi alkalmazkodásnak és akaraterőnek bámulatos és egyedülálló csúcsteljesítménye”. Vámbérynek ez az egész életét meghatározó  közép-ázsiai útja Teherántól Perzsián, a Kara-Kum sivatagon, a khivai kánságon, a bokharai emirá­tuson, Afganisztánon, majd ismét Perzsián át Teheránig tar­tott.

Vámbéry Ármin:
A magyarok keletkezése és gyarapodása

A kötet a magyar nyelvészet egyik érdekességének, az „ugor–török háborúnak” alapvető műve, miszerint a magyar nyelvet a törökkel rokonítja.
„A népszellem tartósságának és intenzív erejének leg­ragyogóbb példáját különben a magyarak keletkezésének története szolgáltatja, és minthogy ezt e könyv  lapjain  ki­ merítően  szóvá tesszük, csak azt óhajtjuk hangsúlyozni, hogy e jelenség a népismertetés terén figyelmet érdemel, és egyáltalán nem ignorálható. Ellenkezőleg, nem lehe­tünk eléggé hálásak azért, hogy az etnológiai kérdések homályában e fénysugárral rendelkezünk,  és semmi sem természetesebb,  mint az, hogy vele élünk és világosságá­ tól vezetve az elénkmeredő rejtvényt meg akarjuk  olda­ ni. Meg fogjuk látni, ha a magyarak költözésének vonalát az Uráltól  a Dunáig  felületesen és futólag  áttekintjük, hogy a néppszichológia tanúsága megbízható kalauzul szolgálhat, amelynek vezetésével élve Pannóniának el­ foglalására és a magyar nép első kristályosodására nézve a legjobb felvilágosítást  találjuk.”

Vámbéry Ármin
Vándorlásaim és élményeim Perzsiában

A Vámbéry-sorozat ezen kötetében a „sánta dervis”, Vámbéry Ármin perzsiai vándorlásait és élményeit meséli el.
„Közép−ázsiai utazásom leírása közzétételekor azt ígérém a hazai olvasónak, hogy későbben, ha vándorbotomat valami nyugalmas hajlék szögletébe támaszthatom, majd akkor többévi kóborlásom történetét egész terjedelmében akarom elmondani, amivel különösen Közép−Ázsia határországai és az irodalmunkban hiányzó keleti szomszéd országok ismertetésére céloztam.”

Vámbéry Ármin
A török faj

A török fajt, amely a föld kerekségének minden népe közt még ma is a legnagyobb földrajzi elterjedéssel dicsekedhetik, az újabb kori tudomány még mindeddig nem méltatta kellő figyelmére. Arról, hogy az egyes törzsek milyen etnológiai és etnográfiai viszonyban vannak egymással, még a kíváló tudósoknak is csak igen homályos fogalmuk volt. A török faj c. könyv ezen népek ismeretének tudományában levő jelentékeny hézagot tölti be.

Vámbéry Ármin
A Nyugat kultúrája Keleten

A művet, amelyet az Olvasó figyelmével megtisztelt, valamivel több mint egy kerek évszázada jelentette meg a 75. életévéhez közeledő Vámbéry. A hivatalos minőségében már nyugalomba vonult, s az életpályáját a Küzdelmeimben összegző tudós olyan összefoglalásra készült, amelyben nem csak addigi politikai és szakírói tevékenységét összegezheti, de egyúttal hitet tehet az általa képviselt érdekek és értékek mellett is.

Vámbéry Ármin
A magyarság bölcsőjénél

E mű kézirata nyomtatásra készen állott szerzőjének elhunytakor, s atyámat csak halála akadályozta meg abban, hogy maga tegye közzé. Csupán a kézirat csekélyebb jelentőségű simítására volt szükség. Ezt a fáradságot dr. Németh Gyula és Balla Mihály úr volt szíves elvállalni: az előbbi nyelvészeti, az utóbbi stilisztikai nézőpontból végezte úgy a kéziratnak, mint a szedésnek a revízióját, természetesen anélkül, hogy az eredeti szöveg érdemében bármit is változtattak volna. Önzetlen fáradozásukért e helyütt mondok köszönetet. Vámbéry Rusztem

Felföldi Szabolcs
„Fény metszette élet”

Vámbéry Ármin (1832–1913), a 19–20. századi magyar tudomány és közélet jeles és neves alakja jól ismert a magyar múlt és kultúra kedvelői körében. Sokirányú tevékenysége és színes egyénisége már életében legendás jelenséggé avatta: aki a dualizmus korának magyar világát közelebbről szeretné megismerni, nem hagyhatja figyelmen kívül Vámbéry életútját és munkásságát. Az a nagyívű és beteljesedett életút, melyet Vámbéry életének nyolcvankét esztendeje alatt befutott, nemcsak a tudomány művelői számára érdekes és izgalmas, de méltán kelti fel az átlagolvasó érdeklődését is.

Vámbéry Ármin
Közép-Ázsiai utazás

Különleges könyvet tart a kezében az Olvasó, ugyanis eredeti megjelenése óta e kötet most lát napvilágot másodsorra. Vámbé1y, úgy gondolván, hogy a könyvéhez mellékelt hosszú gazdasági és statisztikai leírások az orosz hódítás okán aktualitásukat vesztették, eredeti munkájából egy, elsősorban személyes élményeire koncentráló útleírást szerkesztett, s ez terjedt el az egész világon. Ez látott napvilágot több alkalommal magyar nyelven is: Dervisruhában KözépÁzsián át cím alatt.
Az idő azonban furcsa jószág: Ami a maga korában értéktelenné vált, újra érdekessé teszi számunkra a történelmi távolság. Az elavult földrajzi és statisztikai leírásokból értékes történelmi forrás lett, melyet minden bizonnyal nagy
haszonnal forgatnak majd a korszak kutatói.
Ami a munka további részeit illeti, az fő vonalaiban megegyezik a már jól ismert Dervisruhában anyagával.

Vámbéry Ármin
Bokhara története

Vámbéry Ármin egyik nagyszabású és legterjedelmesebb művét tartja kezében az olvasó. A Bokhara története kétkötetes munkaként szinte egyszerre jelent meg angolul, németül és magyarul 1872- 1873-ban. A Bokhara története Közép-Ázsia talán leghíresebb városának és tágabb régiójának 19. századi krónikája. Bukhara (vagy más átírásokban Bokhara, Buhara) és a bukharai oázis múltja az iszlám előtti időkig nyúlik viszsza.

Vámbéry Ármin
Keleti életképek

Vámbéry úgy érezte, hogy e kötettel elérte a célját, és az említett országokban (azaz a magyaron kívül a német és dán nyelvterületen) „jelentékeny mértékben” hozzájárult vele a Kelet megismeréséhez. Így véljük mi is, és abban a hiszemben bocsájtjuk a tisztelt olvasóközönség elé, hogy Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást fog nyújtani egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről.

Vámbéry Ármin
Oroszország és a kelet

Az Oroszország hatalmi állása Ázsiában [a kötet egyik írása] szinte mérnöki pontossággal vetíti elénk az orosz nagy stratégia céljait. A másfél évtizeddel később író Vámbéry valószínűleg elégedetten gondolhatott vissza erre a korai, mai szavunkkal ismeretterjesztő, a korabeli kifejezéssel a ,,művelt nagyközönség” számára íródott munkájára. Bár nem tagadja, hogy mások úttörő munkája alapján írta körül elbeszélése tárgyát, a leendő politikai elemző, sőt igazi politikai háttérember erényei már ott csillognak írásának szavaiban. (Dobrovits Mihály)

Hazai György
Vámbéry inspirációk

A Tarih-i Ungurus* (Magyarország története), a magyar történelem e ’rejtélyes’ török eredetû forrása a 19. század hatvanas éveiben jeles turkológusok írásaival vált ismertté.
E könyv a török nyelvû krónika fordítását prezentálja, egyben összegezi a szöveg kritikai és tartalmi elemzésének eredményeit és problémáit. A mû szövegének kritikai kiadása először egy nemzetközi turkológiai turkológiai folyóiratban jelent meg több részteltben, majd önálló könyv formájában is napvilágot látott.

Vámbéry – új utak a Vámbéry-kutatásban

A mai magyar közvélemény, tudományos és laikus egyaránt ismeri Vámbéry nevét. Ha van olyan magyar orientalista, aki képes volt a maga korában a tudományos mellett társadalmi hírnévre szert tenni, akkor az vitathatatlanul Vámbéry Ármin volt. Sokszor az a benyomása az embernek, hogy Vámbéry egyik legfontosabb képessége a saját maga iránti érdeklődés permanens fenntartása volt. A kétségtelenül hiperaktív személyiség állandóan képes volt a megújulásra és hajlott koráig intenzíven reagált a világ történéseire. Vámbéry Ármin kalandos és fordulatokban gazdag életének voltak kiemelkedő pillanatai, melyeket máig szinte mindenki kívülről fúj, aki kicsit is ismeri a keletkutatóéletrajzát. Az inkognitóban tett közép-ázsiai utazás és az un. ‚ugor-török háború’ a talán két legfontosabb esemény, mely máig meghatározza az itthoni Vámbéry-recepciót. Más jelentősebb Vámbéryhez kapcsolódó Más jelentősebb Vámbéryhez kapcsolódó tény azonban nem annyira ismert a laikus olvasónak a jeles orientalista kapcsán. Jelen kötet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezen a célon változatasson.