A kötet a magyar nyelvészet egyik érdekességének, az „ugor–török háborúnak” alapvető műve, miszerint a magyar nyelvet a törökkel rokonítja.
„A népszellem tartósságának és intenzív erejének legragyogóbb példáját különben a magyarak keletkezésének története szolgáltatja, és minthogy ezt e könyv lapjain ki merítően szóvá tesszük, csak azt óhajtjuk hangsúlyozni, hogy e jelenség a népismertetés terén figyelmet érdemel, és egyáltalán nem ignorálható. Ellenkezőleg, nem lehetünk eléggé hálásak azért, hogy az etnológiai kérdések homályában e fénysugárral rendelkezünk, és semmi sem természetesebb, mint az, hogy vele élünk és világosságá tól vezetve az elénkmeredő rejtvényt meg akarjuk olda ni. Meg fogjuk látni, ha a magyarak költözésének vonalát az Uráltól a Dunáig felületesen és futólag áttekintjük, hogy a néppszichológia tanúsága megbízható kalauzul szolgálhat, amelynek vezetésével élve Pannóniának el foglalására és a magyar nép első kristályosodására nézve a legjobb felvilágosítást találjuk.”